Jó gyakorlatok


Minden projekt partner, a közös módszertani fejlesztés előkészítéseként, belemerült a múzeumok és a város sokféleségébe, és alaposan körülnézett hazai kulturális piacán. Mindannyian olyan jó gyakorlatokat, befogadó művészetpedagógiai programokat kerestünk, amelyek célja, hogy a kulturális sokszínűség bemutatásával segítsék elő a társadalmi változást: csökkentsék a diszkriminációt, növeljék a hátrányos helyzetűek iránti érzékenységet, és a gyakorlatban is lehetőséget teremtsenek egymás megismerésére és elfogadására, a múzeumok falain belül és kívül egyaránt. Fontosnak tartottuk, hogy minél több olyan gyakorlatot ismerjünk meg, amelyek inspirációs forrásaként szolgálhatnak számunkra.


A kutatás során egy meghatározott szempontrendszer alapján válogattunk, és összesen 21 példát osztottunk meg egymással. A kiválasztási szempontok széles skálájának és partnereink sokrétű érdeklődésének köszönhetően a listára került jó gyakorlatok igen változatosak a nemi kérdésektől, a lokális, az életkori és a kulturális sokféleségig. A jó gyakorlatok listáját itt is megosztjuk, hogy bárki inspirációt meríthessen belőlük.

JÓ GYAKORLATOK
Nyomtatható verzió (A4)

Alább olvasható kiemelt példánk, "Kevésbé félünk attól, amit ismerünk" A hagyományos népi kultúra, mint a társadalmi változás előmozdítója címmel, egy mindezidáig nem publikált jó gyakorlatot mutat be. A nemzetközi kulturális játszótér a Smithsonian Folklife Festival keretében valósult meg 2013-ban Washington D.C.-ben (USA). Interkulturális, intergenerációs pedagógiai módszerei és eszközei inspirációt jelentettek számunkra és projekt partnereink számára is. A nagy múltú Smithsonian fesztivál ingyenes, két hetes kiállítási, szórakozási és oktatási program az élő kulturális örökségről, amelynek 2013-ban a magyar kultúra volt a témája. A fesztivál keretében Nagy Piroska etnográfus, az Amerikai Nemzetközi Iskola magyar kultúra tanára mutatta be saját családi játszótéri programját, amelyben a kulturális diverzitás megismerésének és átélésének közvetlen, személyes megoldásai mellett az autentikussággal való formabontó, szabad játék is kiemelt szerepet kapott. Az angol nyelvű interjú összefoglalóját képekkel illusztrálva közöljük:




FAMILY ACTIVITY GUIDE
Foglalkoztató füzet
"ONE IS LESS AFRAID OF THAT, WHICH ONE KNOWS"
Nyomtatható verzió (A4)

"One is less afraid of that, which one knows"
Traditional Folk Culture as Agent of Social Change

Every year the Smithsonian Institution in Washington D.C. (U.S.A.) organizes a large-scale open air festival: "The Smithsonian Folklife Festival is an international exposition of living cultural heritage annually produced outdoors on the National Mall of the United States in Washington, D.C., by the Smithsonian Institution’s Center for Folklife and Cultural Heritage. The Festival takes place for two weeks every summer. It is an educational presentation that features community-based cultural exemplars. Free to the public, each Festival typically draws more than one million visitors." In the summer of 2013, the Festival’s featured country was Hungary.

I was asked to create a family activity area that would comprise an integral element of the Festival, where children and adults would have the opportunity to familiarize themselves with Hungarian culture in a way that was both entertaining and educational.

The festival itself is a celebration of diversity in that every year it showcases both foreign cultures and domestic subcultures on a vast swath of open space in the nation’s capitol, thereby raising awareness and fostering an understanding of others. My goal with the creation of the family activity program and corresponding printed guide was to deepen this experience for visitors and make it more personal. Motivated by the concept that one is less afraid of that, which one knows, I strove to create an experience using methods of participatory pedagogy I practice on a daily basis, in which both children and adults would have the opportunity to “walk in the shoes of others” through play.

I therefore wrote a story about two siblings, a little boy and his older sister, who set out on foot with their mother to visit their father who is a herdsman living on the Great Plain of Hungary. Along the way they meet interesting people who teach them interesting things. These people were the craftspeople at the Festival, whose stalls were numbered according to the directions in the guide booklet. At each stall visitors participated in an activity, its relevance to Hungarian folk culture explained by both the craftspeople themselves and in the booklet. With the completion of each activity participants were awarded a paper "peacock feather." Twelve feathers could be collected, which at the conclusion of the activity series were assembled into a fan bearing the logo of the Festival (peacock) on one side and facts about Hungary on the other.

The activities visitors participated in all carried information on various aspects of Hungary and traditional folk culture: folk costumes, architecture, cuisine, art, music, traditional peasant lifestyle and work, Hungary’s geography etc. Since visitors were involved they received information indirectly, experiencing it rather than merely learning of it. While following the guide’s directions participants visited every area of the festival, even those that were not a part of the family activities area. All means and materials used during the course of the activities were authentic and of high quality, as the usage of materials that are excellent and of good quality is an indication of respect towards both the culture under discovery and the visitor. Some examples of this: The folk costumes participants dressed up in were authentic pieces, not reproductions; The woodcarvings participants made rubbings of were made by a master craftsman of a 16 th century Transylvanian furniture maker dynasty; The wall painting participants emulated were prepared by a Master of Folk Art.

Visitors to the festival were from all strata of society and all age groups. In the morning hours hundreds of children attending local day camps (often from disadvantaged inner city areas) spent hours at the Festival and Family Activity Area, while in the afternoon and on weekends nuclear and extended families comprised the majority of visitors. They were exposed to several themes of diversity during the completion of the activity series, such as city vs. country life, past vs. present, rich vs. poor, peasant lifestyle vs. that of industrialized urban areas, life in Europe vs. life in the USA, generational and gender differences. The cooperative activities provided ample opportunity to explore similarities as well as differences between cultures and lifestyles, both between the culture under discovery (Hungarian) and that of the participants, as well as between the various cultures of the participants themselves.

In the development of the guide booklet’s story, its related activities and the "reward" received for participation (fan) I strove to create a public education opportunity equally attainable to and enjoyable by all, where through exposure to, the experiencing of, and the “trying on” of another culture participants can learn about Hungary with the aim of fostering an understanding and acceptance of other cultures and individuals, ultimately resulting in the awakening of interest and curiosity towards one another as a prerequisite to enabling positive social change.



Piroska Nagy
Ethnographer, Hungarian Studies Teacher
Project manager of family programs at Smithsonian Folklife Festival in 2013
American International School of Budapest
2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 12., Hungary
piroska62@gmail.com



FAMILY ACTIVITY GUIDE
Foglalkoztató füzet
"ONE IS LESS AFRAID OF THAT, WHICH ONE KNOWS"
Nyomtatható verzió (A4)

DIVERCITY
Diving into diversity in museums and the city
(2014-1-ES01-KA204-004799)
európai együttműködési projekt, 2015-2016.

Együttműködő partnerek:
Universidad Complutense de Madrid, Spanyolország (Madrid), Elan Interculturel, Franciaország (Párizs), Stand 129 – Caritas der Erzdiözese Wien – Hilfe in Not, Ausztria (Bécs), Helsingin kaupungin taideomuseo tennispalatsi - HAM, Finnország (Helsinki), Rede Portuguesa de Jovens para Igualdade de Oportunidades entre Mulheres e Homens, Portugália (Lisszabon), Artemisszió Alapítvány, Magyarország (Budapest), Néprajzi Múzeum, Magyarország (Budapest)

A projektben közreműködő múzeumi munkatársak:
Foster Hannah Daisy muzeológus, Földessy Edina muzeológus, Joó Emese múzeumpedagógus (projektmenedzser), Kobzáné Kapás Erzsébet gazdasági szakalkalmazott, Dr. Kemecsi Lajos főigazgató (projektvezető).

© Néprajzi Múzeum 2017

Grafika, honlap: Kemény Márton János